Mesterséges intelligencia segítségével tökéletesíti autóit a Peugeot

Társult cégeivel karöltve azon dolgozik a Peugeot, hogy központosított, nagyobb teljesítményű
vezérlő rendszerekkel váltsa ki napjaink szerteágazó elektronikai architektúráját. Ebben az
evolúciós ugrásban fontos szerep juthat a mesterséges intelligenciának és a Peugeot magyar
testvérvállalatának, az aiMotive-nak.
Az elmúlt néhány évtizedben robbanásszerű fejlődésen ment át az autóipar. Ma hajlamosak vagyunk
guruló számítógépként beszélni a modern járművekről, és ezt új fejleményként emlegetni, pedig az
elektronikus agyak és az azokat összekötő CAN-buszhálózatok már az ezredfordulón elkezdték átvenni az
egyes rendszerek irányítását.
Az akkori célok és lehetőségek azonban egészen mások voltak, mint a maiak. Az online kapcsolódás, a
fedélzeti infotainment funkciók, a részben vagy teljesen önvezető járműrendszerek, a mind fejlettebb
elektromos hajtásláncok – hogy a ma még nem is létező szolgáltatásokat ne is említsük – mind több
adattal dolgoznak.
„Ráadásul ezt a növekvő mennyiségű információt egyre több társrendszerrel kell nem csak megosztaniuk,
hanem közösen és kölcsönösen feldolgozniuk és értelmezniük. Egyre szorosabb szimbiózisban léteznek
tehát az egyes funkciókat kiszolgáló számítógépek, amelyekből egy-egy autóban ötven, de akár százhúsz
is működhet” -, árulja el Steve Rober, a Peugeot és társvállalatai által létrehozott Stellantis autóipari
konszern elektronikai és félvezető rendszerekért felelős vezetője.
Rober úr és munkatársai ezzel szemben úgy vélik, a decentralizált vezérlő rendszerek (azaz pont az az
architektúra, amely annak idején életre hívta a CAN-buszrendszereket) helyett egyetlen
nagyteljesítményű központi számítógépre kellene bízni a modern autók fedélzeti rendszereinek a
vezérlését. Ennek számos oka van, a megbízhatóságtól kezdve a költségekig, a tömegoptimalizációtól a
helykihasználásig.
A legfontosabb azonban a maximális teljesítmény iránti igény. Hogy biológiai hasonlattal éljünk: míg a mai
autók elektronikus hálózata a legjobb esetben is dúcigdegrendszerre emlékeztet, eljött az ideje, hogy fejlett
központi idegrendszert kapjanak. Ebben az evolúciós folyamatban kapóra jön, hogy az új generációs
(akkumulátoros elektromos) járművek eleve vadonatúj architektúrára épülnek, és olyan
nagyfeszültségű elektromos hálózattal rendelkeznek, amely elősegíti a nagyteljesítményű
számítógépek, illetve a nagy sávszélességű kommunikációs csatornák üzemeltetését.
„Jelenleg szinte kizárólag edge eszközökből áll a járművek vezérlő hálózata, mi azonban arra törekszünk,
hogy ezek számát jelentősen csökkentve egy központi, nagyteljesítményű számítógéppel, és szükség
szerinti (csekély) számú zónavezérlő egységgel váltsuk ki ezeket.” – avat be a tervekbe a szakember. A
modern autókban hatalmas mennyiségű, igen összetett adat keletkezik, amelyek közül
minden egyes funkciónak más és más információmorzsára van szüksége – gondoljunk csak a járművekbe
beépített kamerákba, radarokba, ultrahangos szenzorokra, amelyek a manőverezést, az ütközések
elkerülését és az önvezető funkciókat egyaránt ellátják adatokkal, ám mindegyik szolgáltatásnak más és
más típusú információra van szüksége.
Arról nem is beszélve, hogy a különböző alrendszerek szinte kivétel nélkül összeköttetésben állnak
egymással, kölcsönösen hatással vannak egymás működésére, döntéseire. A hatalmas mennyiségű
nyers adatot tehát először villámgyors kapcsolaton keresztül el kell juttatni a nagyteljesítményű
központi számítógéphez, amely leválogatja és értelmezi a beérkező adatokat, majd dönt azok
összehangolt felhasználásáról.
Ez az a pont, ahol megkerülhetetlenné válik a mesterséges intelligencia, amely az információ
rendszerezési módszerének a kidolgozásában éppúgy hatalmas segítséget jelenthet a fejlesztő
mérnököknek, mint magának a központi idegrendszernek a feladatoptimalizált megtervezésében, és
természetesen az egész technológia működtetésében. „Léteznek olyan helyzetek, amikor az adatokat a
szenzorhoz közel kell értelmezni; ez is olyasvalami, aminek az eldöntésében segítségünkre lehet a
technológia.” – teszi hozzá a szakember.

Ezek a tervek megmagyarázzák, a Peugeot és társvállalatai miért határoztak úgy egy évvel ezelőtt,
hogy megvásárolják a magyar fejlesztők által létrehozott és üzemeltetett aiMotive start-up
vállalatot, amely többek között olyan, 2. szintű önvezető rendszereket épített (hardvert és szoftvert
egyaránt), amelyek a későbbiekben egyszerűen és hatékonyan tehetők alkalmassá 3. vagy akár 4. szintű
önvezető feladatok ellátására. Ez önmagában jelentős dolog: a meglévő architektúrákkal ugyanis nem
oldható meg egyszerűen – és főleg nem elegánsan –,hogy egy rendszer ma egy adott protokoll
szerint működjön, holnap pedig egy másikat szolgáljon ki.
Ezért aztán tiszta lappal kezdték a fejlesztést, amelynek során párhuzamosan dolgoznak a központi
agyon, a hálózaton, a szenzorokon, valamint az ezeket összehangoló mesterséges intelligencián.
„Azt gondolná az ember, hogy egy ilyen rendszer kiépítéséhez és működtetéséhez hatalmas
adattároló kapacitásra van szükség.” – enged bepillantást a fejlesztés során felmerülő dilemmákba
Rober úr. „Ez azonban nem feltétlenül van így. Az önvezető rendszer adatrögzítő funkciója értelemszerűen
rengeteg információt fogad és rendszerez. Ehhez valóban extra memóriára van szükség, azonban az
adatokat csak addig kell a jármű fedélzetén tárolnunk, amíg fel nem töltődnek a felhőbe.” Ez pedig
olyasvalami, ami a mobil adatátviteli technológia gyors fejlődésével egyre kevésbé jelent problémát.
Már csak az a kérdés, hogy mindez mikorra kerülhet az ügyfelek által megvásárolható, biztonságosan és
megbízhatóan használható autókba. A vadonatúj STLA architektúrát, amely a harmadik generációs
Peugeot 3008 piacra lépésével kézzel fogható valósággá válik, már eleve ezeknek a rendszereknek
a szem előtt tartásával fejlesztették ki.
Ezzel együtt sem lesz gyors az átállás, Steve Rober azonban bizakodó: véleménye szerint „néhány éven
belül” mindannyian megtapasztalhatjuk a fejlesztések eredményeit.
Ezt az optimista meglátást gyakorlatilag tényszerűvé tette a Peugeot-t és társmárkáit tömörítő
Stellantis-csoport október végi bejelentése. A konszern ugyanis további 20 milliárd forintnak
megfelelő befektetéssel támogatja az aiMotive Informatikai Kft. kutatási és fejlesztési
tevékenységeit, az aiMotive technológiái pedig Heiko Schilling, az autógyártó szoftver- és
mesterségesintelligencia-fejlesztési alelnöke szerint már 2026-ra megjelenhetnek a Peugeot és a
többi márka típusaiban.