Országos borászati kutatásban vesz részt az egri egyetem

 

Nemcsak az egri és az észak-magyarországi borvidékek, hanem a teljes hazai szőlő-bor ágazat fejlődését segíti a „Szőlő-bor kutatás-fejlesztési kiválósági központ létrehozása” című, GINOP projekt. Az 1,382 milliárd forint európai uniós támogatás segítségével megvalósuló programban az Eszterházy Károly Egyetem és az Agrártudományi Kutatóközpont kutatói az ágazat legfontosabb kérdéseire adnak válaszokat. A szőlészeti-borászati oktatásnak és kutatásnak évszázados hagyománya van Egerben, s e munka új lendületet kapott a 2017-ben indult projekttel, amely során hiánypótló, a gyakorlatban is hasznosítható kutatások valósulnak meg. A projekt egyik alappillére négy régi magyar szőlőfajta, a Kékfrankos, a Furmint, a Leányka és a Kadarka klónjaira épül. A létrehozott kísérleti szőlőültetvényekről elkészült borok analitikai paramétereiből komplex adatbázis épül, amely révén e fajtákat a jövőben mind nagyobb arányban lehet bevonni a minőségi bortermelésbe, de az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokra is keresik a válaszokat a szakemberek. A cél, hogy egy olyan gyűjtemény, szőlőgénbank álljon rendelkezésre, amelyből a kutatók javaslata alapján a termelők a megváltozott körülményekhez igazodva is a termőhely jellegzetességeit és az egri sajátosságokat megjeleníteni képes csúcsborokat készíthetnek.  A projekt másik pillére a hordó és a bor viszonyát veszi górcső alá: laboratóriumi és érzékszervi módszerekkel vizsgálják a különböző érlelésű, pörkölésű és szálszerkezetű faanyagokból a hordós érlelés során kioldódó vegyületeket, kutatva egyebek között a megfelelő – a bor stílusát és a borász elképzelését támogató – hordó-bor párosításokat. A növényvédelem területén a termésbiztonságot veszélyeztető fertőzések és a kártevők kerültek a kutatások fókuszába. A cél a többi között a szőlőmolyok, a pettyesszárnyú muslica, a harlekinkatica és más inváziós növénykártevők, valamint a lisztharmat, peronoszpóra, szürke- és feketerothadás, tőkeelhalás betegség által okozott károk mérséklése. Jóllehet e fertőzések és kártevők az esetek többségében nem pusztítják el a megbetegített szőlőnövényeket, „csupán” terméscsökkenést és minőségromlást okoznak, gazdasági szempontból mégis a legjelentősebb károkat okozó növényvédelmi problémák közé tartoznak, amelyekre hatékony választ adnak a projekt kutatásainak eredményei. Korábban nem ismert vegyszermentes védekezési módszereket dolgoztak ki a szakemberek, de mértékadó kutatások zajlanak a kórokozók vegyszerekkel szembeni ellenálló-képességének kezelésére. Nem véletlen, hogy a legtöbb, nemzetközileg is elismert publikáció e témakörben jelent meg. A munka során új fajokat, kórokozókat azonosítottak a kutatók, s fontos eredményt értek el egyebek között a tekintetben, hogyan előzhetők meg a – hagyományos eljárással nem kezelhető – tőkebetegségek. 

Oszd meg ezt a cikket!